Vasárnap került megrendezésre a Hangár utcai volt Kesjár pályán az Országos Amatőr Gokart Bajnokság harmadik fordulója. Ezúttal is voltak sztárvendégek, a Groovehouse két tagja, Pantl Péter és Gerse Gábor a CKM-tol valamint Nánási Pál fotós. A VIP futam után Judy nyilatkozott nekünk.
– Ügyes voltál, jól mentél. Hogy tetszett, hogy érezted magad?
– Köszönöm szépen. Nekem nagyon tetszett, mondjuk egy kicsit nem (nevet). Hozzáteszem, hogy az apró méretem miatt azért voltak hátrányaim. Nehezen értem el a pedálokat, nehezebben tudom nyomni őket. Ráadásul nem a legmegfelőbb öltözékben vagyok, mert előtte egy fellépésen voltunk. Nagyon nehéz volt összekombinálni, hogy egy sport-, egy gokartversenyen is részt vegyek és egy fellépésen is, valamilyen formában az imidzsünket oda kellett tenni mindenhova. De igazából amiért kissé kellemetlen volt, az az, hogy nem ér el a lábam a pedálokig, és hát minimál félelmeim vannak, félek a kis koccanásoktól, egyszer már megrándult a nyakam.
– Láttam , hogy te óvatos voltál, Zsolti nem annyira, ő párszor keresztbe is fordult. Ez nem az első találkozásod volt a gokarttal, hiszen az Arénakart Center megnyitóján is részt vettél, csak az egy fedett pálya…
– Igen… Ez egy kicsivel jobb autó volt, hozzá kell tennem, annál végképp nem értem el a pedálokat, ott konkrétan feküdtem. Egyáltalán nem tudtam merre megyek, igazából próbáltam az ösztöneimre hallgatni, hogy merre kell menni, de Isten igazából ez a futam jobb volt, az autó szempontjából mindenképp.
– A későbbiek folyamán tervezitek-e, hogy esetleg rendszeressé teszitek a gokartozást?
– Hát ha hívnak minket, akkor mindenképpen. Ha az időnk engedné, akkor mindekképpen gyakorlója lennék ennek a sportnak, de mivel kevesebb az időnk, ezért pont ez a probléma. Nem hogy erre, másra sem nem jut idő. De rajtam nem múlna, ha Zsolti azt mondaná, hogy szeretné belevetni magát, hogy még menjünk, én benne lennék. Szeretem a fiús sportokat.
– Beszéljünk egy kicsit az együttesről. Valami új dolog körülöttetek, esetleg új lemez?
– Most jelenik meg majd az új videoklippünk…
– Ez ugye még a negyedik album?
– Igen, ez a negyedik album harmadik videoklippje, a dal címe Szívvel-lélekkel lesz. A kevenc dalom egyébként, erről az albumról. Nagyon vártam, hogy jöjjön a nyár és erről a dalról forgassunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy a többi dal nem tetszik, csak hát ez volt a kiemelkedő. Tehát új videóklipp. Immáron nyolc éves a Groovhouse, úgy hogy ezt megünnepeljük. Csütörtökön lesz az Aranylemez átadónk, amit már fél éve megkaptunk, egyébként, csak most jutottunk el egy olyan pontra, hogy meg tudjuk ünnepelni, ez akár anyagi szempontokat, akár az emberi részét jelenti, mert volt egy menedzsment váltás nálunk. Ezeket kellett megpuhítani, elsimítani, ami nagyon sok mindennel járt.
– Mikor jelenik meg a könyved, ha jól tudom, már tavaly kellett volna…?
– Igen, ez is az előbb említett dolgok miatt csúszott, illetve, hogy a könyv írójával voltak kis gigszerek, nem egyféleképpen láttuk a dolgokat, én konkrétan a balesetről akarok írni, nem pedig az egész életemről.
– De egyébként megvan már a tartalom?
– Meg, meg. Vagyis össze kell még rakni, már megvannak az anyagok, megvannak az elképzelések és minden más, és találtam egy olyan írót, aki olyan szempontokat néz, amit én akarok. Én azt szerettem volna, ha valaki azt valósítja meg, amit én akarok. Én nem szeretnék írni arról, hogy hányszor bújtam ágyba, kivel és hogy…
– Akkor konkrétan a balesetedről fog szólni a könyv?
– Igen, konkrétan ez a körülmény. Olyan leíratlan dolgok, amiket még az újságok sem írtak meg.
– Mikorra várható a megjelenése?
– Karácsonyra, a karácsonyi piacra szántuk, október-november-december környékére. Biztos vagyok benne, hogy össze fog jönni, most fogjuk szerdán leegyeztetni, hogy mi lesz az összetétele a könyvnek, nekem ez az utolsó találkozóm azzal az illetővel, aki írja. Mondhatom, hogy lekileg is felkészültem arra, hogy ez a dolog elkészüljön. Egy évvel a beleset után nehéz lett volna ezekről a dolgokról írni, de most, nyolc évvel a történtek után már tudok miről beszélni. Ezenkívül tök jó privát fotók is lesznek benne, amelyek nem jelentek meg sehol. Zsolti is ugyanúgy szerepel majd a könyvben, ő is el fogja mondani az ő nézetét benne. Azért mondom ezt, mert soha nem nyilatkozott erről.
– Ez egy ilyen exklúzív, olyan „csak itt, csak most..”-os lesz?
– Így van. Valamint olyan pontok is lesznek, amelyek abszolút nem voltak eddig publikusak. Látni fogják az emberek, hogy miből mi lett. Nagyon remélem, hogy ez tetszeni fog. És felhívhatjuk az emberek figyelmét arra is, hogy az utakon nem mindig rajtunk múlnak a dolgok.
– Tehát nevelő jellege is van a könyvnek?
– Főként az. Olyan embereknek, akik félnek lépni, változtatni az életükön, és annyiba hagyják, hogy maradjon ugyanúgy. Rengeteg olyan e-mailt kapok, amiben azt kérdezik, hogy mertem megműttetni az orromat, és hasonlók. Én valóban nagyon-nagyon bátran belevágtam minden műtétbe, mindennek volt kockázata és nagyon féltem is tőle, de úgy éreztem, hogy vagy most vagy soha. Vagy leélem az életemet nagyon-nagyon bánatosan és boldogtalanul, vagy megpróbálom és boldogabb leszek. Ezek nagyon időigényes dolgok, mint tudjuk, nyolc év telt el, de van eredménye és nekem ez a fontos. Ez mindenkivel megtörténhet, de sokan fél év alatt, hónapok alatt akarnak meggyógyulni, de ez nem lehetséges. Ha egy ilyen dolog megtörténik, akkor arra sajnos számítani kell, hogy évek kellenek, amíg egyrészt a lelked kitisztul, másrészt a külsőd rendbe jön.
Sok sikert a Groovehouse-nak, várjuk a könyved és ha időtök engedi gokartozzatok sokat!
Szerző: Sólyom Csanád